Szélsőjobb az Egyesült Államokban
2013 augusztus 2. | Szerző: politicalradical
Az amerikai szélsőjobboldali pártok sajátossága, hogy jellemzően elutasítják az állam gazdasági szerepvállalását, sokszor végletesen szabad piacban gondolkodnak. Más természetű ügyekben ugyanakkor – például a szexualitás vonatkozásában – hajlamosak lennének akár a törvényekkel is beavatkozni a magánszférába. A poszt szerzője Zágoni-Szabó Bella.
A tengerentúl egyes szélsőjobboldali eszmék már az államok egyesülése idején is fontos szerepet játszottak: a rasszizmus meghatározó volt a fekete rabszolgák és a fehérek kapcsolatában. Az általános hiedelemmel szemben az amerikai polgárháború sem vetett véget azonnal a rabszolgaság intézményének. Amikor egy-egy új állam csatlakozott a föderációhoz, fontos döntés volt, hogy engedélyezzék-e ott a rabszolgaságot vagy sem. Ha engedélyezték, akkor a nagybirtokosok hatalmas ültetvényeket hoztak létre, ellehetetlenítve ezzel a helyi kisbirtokosokat; végül az így okozott érdeksérelem pecsételte meg a nagybirtokok sorsát, nem a rabszolgák felszabadításáért zajló küzdelem.
Az afro-amerikaiak egészen a 1960-as évekig súlyos szegregáció áldozatai voltak. A polgárjogi mozgalmaknak köszönhetően a megkülönböztetés ma már nem annyira direkt, ám az esélyegyenlőséget tekintve még a mostani felmérések szerint is jelentős a szakadék a fehér és a fekete lakosság között. Az FBI éves jelentése szerint az előítéleteken alapuló szélsőséges támadásoknak közel felét teszik ki a rasszista incidensek. Ezek elszenvedői legnagyobb részt afro-amerikaiak és mexikóiak, de az ázsiai, illetve az indián lakosság is érintett. A szélsőséges eszmék által motivált erőszakos cselekmények körén belül 20-20 százalék körüli arányban követik a rasszista eseteket a szexuális és a vallási különbségekre visszavezethető atrocitások. A szélsőséges támadások 83 százalékát magányos elkövető hajtja végre, ezt követik szerény 4 százalékos arányban a hivatali visszaélések.
(forrás: americannaziparty.com)
Az Egyesült Államokban ezzel együtt is gyenge a szélsőséges eszmék politikai képviselete. Hat jelentősebb szélsőjobboldali párt is létezett az idők során, de sem a Kongresszusba, sem a Szenátusba nem küldhettek tagokat, jelöltjeik viszont időről-időre indulnak a választásokon. A legrégebbi az Amerikai Náci Párt volt, amely különböző neveken 1959-1977-ig létezett, tagságának egy részét az egykori – szintén szélsőséges – Amerikai Szocialista Párt volt tagjai alkották. 1984-től 1996-ig létezett az Amerikai Populista Párt, amely fehér nacionalista és konzervatív elveket vallott. Érdekesség, hogy első elnökjelöltjük az a Bob Richards atléta volt, aki rúdugrásban és dekatlonban is olimpiát nyert. Azok a szélsőjobboldali pártok, amelyek a 1980-as és 1990-es években születettek, ma is működnek: ilyen a Fehér Patrióta Párt, az Amerikai Szabadság Párt (amely csak Virginiában tudott eddig jelölteket állítani) és az Alkotmány Pártja. Utóbbi rendkívüli népszerűségnek örvend Colorado államban, de jelölteket tudott még állítani Tennesseeben és Észak-Karolinában is. Az amerikai szélsőjobboldali pártok sajátossága, hogy – az európai eszmetársakkal szemben – jellemzően elutasítják az állam gazdasági szerepvállalását, sokszor végletesen szabad piacban gondolkodnak. Más természetű ügyekben ugyanakkor – például a szexualitás vonatkozásában – hajlamosak lennének akár a törvényekkel is beavatkozni a magánszférába.
Egy-egy ilyen elszólás időről időre botrányhoz vezet még a két uralkodó pártot tekintve is, leginkább a republikánusok házatáján. Nemrég például Ken Cuccinelli virginiai kormányzójelölt jelentette be, hogy ő bizony betiltaná az orális és az anális szexet az államban. A jelölt később úgy próbálta menteni a helyzetet, hogy szűkítette a büntethetőség körét: törvényjavaslata ezután is mindenkire vonatkozna, csak a „nem pedofilok” nem lennének büntethetők, ha orális vagy anális szexszel élnek. Ez viszont azért bizonyult értelmetlen válságreakciónak, mert a pedofília természetesen eddig is bűncselekménynek számított.
Ken Cuccinelli (forrás: tricities.com)
Az ügy nem tett jót a republikánusoknak. A sajtó azonnal az ugyancsak republikánus Herman Cane esetével vont párhuzamot, akinek tavaly azért kellett elállnia az elnökjelöltségtől, mert éttermében szexuálisan zaklatta több alkalmazottját (az étteremlánc neve egyébként stílusosan Nagypapi Pizzázója).
Political Radical
A Political Capital szakértőinek és vendégszerzőinek tematikus blogja a társadalmi, politikai szélsőségekről
és az összeesküvés-elméletekről.
PARTNEREK
A háttérhatalom nyomában
2013 augusztus 13. | Szerző: politicalradical
– Előzetes kutatási összefoglaló az összeesküvés-elméletek társadalmi elfogadottságáról
A Political Capital kutatása szerint a magyar társadalomban meglehetősen sokan (42%) hisznek abban az összeesküvés-elméletben, amely szerint a kormány helyett valamiféle háttérhatalom irányítja az országot. Leginkább a Jobbik, legkevésbé az Együtt-PM szavazói összeesküvés-hívők. Az Orbán-kormány szabadságharcos retorikájára rímelve a legtöbben a nemzetközi pénzügyi köröket és más államokat sejtenek az összeesküvés hátterében. Még a kormánypárt szavazóinak 43 százaléka is azt gondolja, hogy nem a kormány irányít az országban, így aztán nem meglepő, hogy a „szabadságharc” gondolata népszerű a körükben. Érdekes, hogy a pártválasztók relatív többsége is azt gondolja, valójában a megválasztott kormány helyett mások kormányoznak majd – többségük mégis elmenne szavazni. Az összeesküvés-elméletekért ugyanakkor nem csak a magyar választók lelkesednek, de a szlovákok és a franciák is.
Az összeesküvés-elméletek egyik gyakran felmerülő alapvetése, hogy a demokrácia valójában csak színjáték, és a hatalom tényleges birtokosai nem a megválasztott politikusok, hanem rejtett, háttérben tevékenykedő titkos csoportok. Ez a vélekedés meglehetősen népszerű Magyarországon is: a magyarok relatív többsége (42 százaléka) szerint valójában nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat. Ennél némileg kevesebben (36 százalék) voltak ezzel ellentétes véleményen.
(A kerekítés miatt a feltüntetett százalékok összege eltérhet a 100-tól.)
Kik fogékonyabbak leginkább az összeesküvés-elméletre? Összességében azt mondhatjuk, hogy ez a vélekedés minden csoportban elterjedt, ugyanakkor leginkább azok körében, akik inkább a társadalom kevésbé előnyös helyzetű csoportjaiból kerülnek ki. Számukra az összeesküvés-elmélet a politikai feszültséglevezetés eszköze is lehet. Az összeesküvés-hívők nagyobb arányban találhatók meg a férfiak és a szakmunkások körében, illetve a vidéki városok lakói között. A munkanélküliek körében szintén nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint valamiféle kormány mögötti háttérhatalom irányítja az országot. Az adatok nem igazolják vissza azonban azt a jellegzetes vélekedést, mely szerint az összeesküvés-elméletek a vallásos gondolkodással kapcsolódnának össze, inkább egyfajta politikai valláspótlékként szolgálhatnak: a vallásosak körében legalábbis kisebb arányban találunk összeesküvés-hívőket, mint a nem vallásosak körében.
A pártok szavazótáborai között éles eltérések tapasztalhatók. A Jobbik szavazói körében a legelterjedtebb az az elmélet, miszerint valójában nem is a kormány irányít (68 százalék egyetértő). Őket követik az LMP (52%), az MSZP (49%) és a Fidesz (43%), majd az E14 (32%) szavazói. Ezzel egyébként kitapinthatóvá válik a Fidesz és a Jobbik szavazói közötti egyik fontos törésvonal is. Bár a fideszesek is hajlamosak hinni egyes összeesküvés-elméletekben, kevésbé gondolják azt, hogy az összeesküvésnek maga a kormány is része. A jobbikosok azonban pártjukkal és annak szellemi holdudvarával összhangban hajlamosabbak azt gondolni, hogy „Magyarországot a háttérhatalom kormányozza”, és a kormány csak ezen háttérhatalom helytartója. Feltételezhető továbbá, hogy a fideszes és a jobbikos „igen” válaszok mögött más viszonyulás húzódik meg. Míg a Jobbik szavazóinak egy része a Fidesz-kormányt a háttérhatalom meghosszabbításaként, dróton rángatott bábjaként látja, addig azon fideszesek számára, akik szerint nem a kormány irányítja az országot, a Fidesz szabadságharca éppen a háttérhatalom gyarmatosító törekvései elleni küzdelemről, tehát a drót elvágásáról szól.
A pártválasztók relatív többsége (47 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy nem a kormány irányít, és nem tudjuk, ki mozgatja a szálakat a háttérből. Ez már csak azért is érdekes eredmény, mert ebből a vélekedésből az is következhetne, hogy szinte mindegy, a szavazók kire adják a voksukat. A pártpreferencia nélküliek között azonban ─ ahol az ilyen összeesküvés-elméletekre nagyobb fogékonyságot várhatnánk ─ szignifikánsan kevesebben, csupán 37 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a kormány helyett valakik a háttérből irányítják az országot[3]. Ez a látszólagos ellentmondás ugyanakkor feloldható, ha az összeesküvés-elméleteket olyan magyarázatokként fogjuk fel, melyek az elitcsoportokkal szembeni fellépésre, és a status quo megváltoztatására irányuló politikai cselekvésre sarkallnak[4].
A háttérhatalom „arcai”- kik az összeesküvők?
Arra a kérdésre, hogy mely csoportok állhatnak a háttérben[5], a felsorolt lehetőségek közül a megkérdezettek a nemzetközi pénzügyi köröket (37 százalék), illetve más, felettünk uralkodni akaró országokat (23 százalék) említették a leggyakrabban, 54 százalékuk pedig legalább egy csoportot megjelölt. Ez azt is mutatja, hogy a kormány által előszeretettel alkalmazott szabadságharcos retorika termékeny talajra hullik (már a kormányváltás előtti kutatások[6] is nagy fogékonyságot mutattak a válságot tudatosan előidéző, „gyarmatosító” pénzügyi-politikai háttérhatalmak ármánykodásával kapcsolatos nézetek iránt). Érdekes, hogy a nemzetközi pénzügyi körök háttérmanipulációiban ugyanolyan mértékben (42-42%), más országok Magyarország feletti irányításában pedig közel azonos mértékben (31-27%) hisznek a Fidesz és az MSZP szavazói (a Jobbik szavazói mindkettő irányításában jobban, az E14 szavazói és a bizonytalalanok pedig mindkettőben kevésbé hisznek).
A nemzetközi pénzügyi köröknél és más országoknál jóval kevesebben hisznek abban, hogy egyes vallási csoportok (8%), a szabadkőművesek vagy más titkos csoportok (5%), vagy akár az utóbbi időben e kontextusban sokat emlegetett nagy médiavállalatok (5%) irányítanák a háttérből Magyarországot. A lakosság csaknem egynegyede (22%), nem hisz viszont abban, hogy ezek a csoportok irányítanának a háttérből, és egynegyede (24%) nem tudott, illetve nem akart válaszolni a kérdésre.
És külföldön? Nemzetközi kitekintés
A nemzetközi összevetések alapján úgy tűnik, hogy az összeesküvés-elméletek elfogadottsága nem csak Magyarországon kimagasló. Partnerünk, a Counterpoint francia lakosság körében mért adatai szerint a magyar 42%-kal szemben a francia mintán 51% azok aránya, akik hittek abban, hogy nem a kormány irányítja az országot. Sokkolóan magas, 77 százalékos volt továbbá azok aránya, akik azt gondolták: a nemzetközi pénzügyi körök alkotják a háttérhatalmat, és 44 százalék volt azoké, akik azt gondolták, hogy más országok próbáltak befolyást gyakorolni az ország felett. Az eltérő kutatási (főképp mintavételi) eljárások miatt a direkt összehasonlítással óvatosan kell bánni, az azonban jól látszik, hogy a szintén erős szélsőjobboldalt felvonultató Franciaországban az összeesküvés-elméletek elfogadottsága legalább olyan erős, mint hazánkban. Magyarországhoz hasonlóan egyébként Franciaországban is az ottani szélsőjobboldal támogatói (akik 2012-ben Marine Le Pen-re szavaztak) képezik az összeesküvés-elméletek leglelkesebb támogatóit: körükben 72 százalék azok aránya, akik szerint a kormány helyett mások irányítanak a háttérből (a Jobbik szavazói körében ez az arány 68 százalék).
Valójában nem a kormány irányítja az országot; nem tudjuk, ki mozgatja a szálakat a háttérből. (A francia[7] és a magyar[8] válaszok összehasonlítása.)
MAGYAR
FRANCIA
42%
51%
36%
38%
23%
11%[9]
100%
100%
Az alábbi csoportok közül Ön szerint melyek azok, melyek a háttérből irányítják Magyarországot? (Az adott csoportot említők százalékos aránya a megkérdezettek körében.)
MAGYAR
FRANCIA
37%
77%
23%
44%
8%
20%
5%
45%
5%
27%
2%
1%
22%
8%
Szlovákiai partnerünk, az Institute for Public Affairs a Mediaresearch-csel közösen végzett kutatást.
A szlovák és a magyar adatok összevetéséből az látható, hogy a szlovákok körében a magyaroknál is sokkal virulensebb az az elképzelés, hogy a kormány helyett más csoportok irányítanak a háttérből. Érdekes eredmény, hogy míg Magyarországon elsősorban az alacsonyabban iskolázottabbak hisznek az összeesküvés-elméletekben, Szlovákiában az iskolázottsággal nő az ilyen teóriákban való hit. Az is jól látható, hogy a válaszadók elsősorban a nemzetközi pénzügyi körök irányítását sejtik a háttérben (63%). Az a vélekedés, hogy a politikusok csak a befolyásos pénzügyi körök bábjai, vélhetően összefügg az egész szlovák politikai elitet, de azon belül is különösen a 2012-es előrehozott választáson leváltott jobboldalt megrengető Gorilla-ügy utóhatásaival is.
Valójában nem a kormány irányítja az országot; nem tudjuk, ki mozgatja a szálakat a háttérből.
MAGYAR OFFLINE
MAGYAR ONLINE[10]
SZLOVÁKIAI ONLINE[11]
42%
38%
63%
36%
53%
25%
23%
10%
12%
100%
100%
100%
Az alábbi csoportok közül Ön szerint melyek azok, melyek a háttérből irányítják Magyarországot? (Az adott csoportot említők százalékos aránya a megkérdezettek körében.)
MAGYAR OFFLINE
MAGYAR ONLINE
SZLOVÁKIAI ONLINE
37%
43%
56%
23%
17%
32%
8%
10%
8%
5%
7%
10%
5%
9%
10%
2%
9%
6%
54%
61%
22%
18%
3%
24%
21%
22%
Oldal ajánlása emailben
X