A háttérhatalom nyomában

2013 augusztus 13. | Szerző: politicalradical

– Előzetes kutatási összefoglaló az összeesküvés-elméletek társadalmi elfogadottságáról

A Political Capital kutatása szerint a magyar társadalomban meglehetősen sokan (42%) hisznek abban az összeesküvés-elméletben, amely szerint a kormány helyett valamiféle háttérhatalom irányítja az országot. Leginkább a Jobbik, legkevésbé az Együtt-PM szavazói összeesküvés-hívők. Az Orbán-kormány szabadságharcos retorikájára rímelve a legtöbben a nemzetközi pénzügyi köröket és más államokat sejtenek az összeesküvés hátterében. Még a kormánypárt szavazóinak 43 százaléka is azt gondolja, hogy nem a kormány irányít az országban, így aztán nem meglepő, hogy a „szabadságharc” gondolata népszerű a körükben. Érdekes, hogy a pártválasztók relatív többsége is azt gondolja, valójában a megválasztott kormány helyett mások kormányoznak majd – többségük mégis elmenne szavazni. Az összeesküvés-elméletekért ugyanakkor nem csak a magyar választók lelkesednek, de a szlovákok és a franciák is.

A Political Capital nemzetközi partnereivel (a brit Counterpoint UK, a szlovák IVO, illetve a lengyel Center for Research on Prejudice) egy újszerű kutatássorozat keretében annak a kérdésnek járt utána, milyen széles körben terjedtek el az összeesküvéses nézetek a társadalomban, illetve mely társadalmi-politikai csoportok fogékonyak igazán az ilyen teóriákra. Az összeesküvés-elméletek társadalmi beágyazottságát vizsgáló kutatási projektünk első fázisában reprezentatív mintákon vizsgáltuk, hogy a magyar felnőtt lakosság és az internethasználó felnőtt lakosság mit gondol arról a jellegzetes összeesküvés-elméletről, miszerint valójában nem a kormány irányítja az országot, hanem a háttérből mások mozgatják a szálakat. Jelen összefoglaló a Tárki 2013. június havi omnibusz kutatásában^[1], majd szintén a Tárki július havi internetes reprezentatív kutatásában^[2] feltett kérdéseinkre adott válaszok alapján számított első eredményeket foglalja össze. A továbbiakban az antiszemita összeesküvés-elméletek elterjedtségéről írunk majd.

Az összeesküvés-elméletek egyik gyakran felmerülő alapvetése, hogy a demokrácia valójában csak színjáték, és a hatalom tényleges birtokosai nem a megválasztott politikusok, hanem rejtett, háttérben tevékenykedő titkos csoportok. Ez a vélekedés meglehetősen népszerű Magyarországon is: a magyarok relatív többsége (42 százaléka) szerint valójában nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat. Ennél némileg kevesebben (36 százalék) voltak ezzel ellentétes véleményen.

a_hatterhatalom_nyomaban_01

(A kerekítés miatt a feltüntetett százalékok összege eltérhet a 100-tól.)

Kik fogékonyabbak leginkább az összeesküvés-elméletre? Összességében azt mondhatjuk, hogy ez a vélekedés minden csoportban elterjedt, ugyanakkor leginkább azok körében, akik inkább a társadalom kevésbé előnyös helyzetű csoportjaiból kerülnek ki. Számukra az összeesküvés-elmélet a politikai feszültséglevezetés eszköze is lehet. Az összeesküvés-hívők nagyobb arányban találhatók meg a férfiak és a szakmunkások körében, illetve a vidéki városok lakói között. A munkanélküliek körében szintén nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint valamiféle kormány mögötti háttérhatalom irányítja az országot. Az adatok nem igazolják vissza azonban azt a jellegzetes vélekedést, mely szerint az összeesküvés-elméletek a vallásos gondolkodással kapcsolódnának össze, inkább egyfajta politikai valláspótlékként szolgálhatnak: a vallásosak körében legalábbis kisebb arányban találunk összeesküvés-hívőket, mint a nem vallásosak körében.

A pártok szavazótáborai között éles eltérések tapasztalhatók. A Jobbik szavazói körében a legelterjedtebb az az elmélet, miszerint valójában nem is a kormány irányít (68 százalék egyetértő). Őket követik az LMP (52%), az MSZP (49%) és a Fidesz (43%), majd az E14 (32%) szavazói. Ezzel egyébként kitapinthatóvá válik a Fidesz és a Jobbik szavazói közötti egyik fontos törésvonal is. Bár a fideszesek is hajlamosak hinni egyes összeesküvés-elméletekben, kevésbé gondolják azt, hogy az összeesküvésnek maga a kormány is része. A jobbikosok azonban pártjukkal és annak szellemi holdudvarával összhangban hajlamosabbak azt gondolni, hogy „Magyarországot a háttérhatalom kormányozza”, és a kormány csak ezen háttérhatalom helytartója. Feltételezhető továbbá, hogy a fideszes és a jobbikos „igen” válaszok mögött más viszonyulás húzódik meg. Míg a Jobbik szavazóinak egy része a Fidesz-kormányt a háttérhatalom meghosszabbításaként, dróton rángatott bábjaként látja, addig azon fideszesek számára, akik szerint nem a kormány irányítja az országot, a Fidesz szabadságharca éppen a háttérhatalom gyarmatosító törekvései elleni küzdelemről, tehát a drót elvágásáról szól.

A pártválasztók relatív többsége (47 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy nem a kormány irányít, és nem tudjuk, ki mozgatja a szálakat a háttérből. Ez már csak azért is érdekes eredmény, mert ebből a vélekedésből az is következhetne, hogy szinte mindegy, a szavazók kire adják a voksukat. A pártpreferencia nélküliek között azonban ─ ahol az ilyen összeesküvés-elméletekre nagyobb fogékonyságot várhatnánk ─ szignifikánsan kevesebben, csupán 37 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a kormány helyett valakik a háttérből irányítják az országot^[3]. Ez a látszólagos ellentmondás ugyanakkor feloldható, ha az összeesküvés-elméleteket olyan magyarázatokként fogjuk fel, melyek az elitcsoportokkal szembeni fellépésre, és a status quo megváltoztatására irányuló politikai cselekvésre sarkallnak^[4].

a_hatterhatalom_nyomaban_02

A háttérhatalom „arcai”- kik az összeesküvők?

Arra a kérdésre, hogy mely csoportok állhatnak a háttérben^[5], a felsorolt lehetőségek közül a megkérdezettek a nemzetközi pénzügyi köröket (37 százalék), illetve más, felettünk uralkodni akaró országokat (23 százalék) említették a leggyakrabban, 54 százalékuk pedig legalább egy csoportot megjelölt. Ez azt is mutatja, hogy a kormány által előszeretettel alkalmazott szabadságharcos retorika termékeny talajra hullik (már a kormányváltás előtti kutatások^[6] is nagy fogékonyságot mutattak a válságot tudatosan előidéző, „gyarmatosító” pénzügyi-politikai háttérhatalmak ármánykodásával kapcsolatos nézetek iránt). Érdekes, hogy a nemzetközi pénzügyi körök háttérmanipulációiban ugyanolyan mértékben (42-42%), más országok Magyarország feletti irányításában pedig közel azonos mértékben (31-27%) hisznek a Fidesz és az MSZP szavazói (a Jobbik szavazói mindkettő irányításában jobban, az E14 szavazói és a bizonytalalanok pedig mindkettőben kevésbé hisznek).

A nemzetközi pénzügyi köröknél és más országoknál jóval kevesebben hisznek abban, hogy egyes vallási csoportok (8%), a szabadkőművesek vagy más titkos csoportok (5%), vagy akár az utóbbi időben e kontextusban sokat emlegetett nagy médiavállalatok (5%) irányítanák a háttérből Magyarországot. A lakosság csaknem egynegyede (22%), nem hisz viszont abban, hogy ezek a csoportok irányítanának a háttérből, és egynegyede (24%) nem tudott, illetve nem akart válaszolni a kérdésre.

a_hatterhatalom_nyomaban_03

És külföldön? Nemzetközi kitekintés

A nemzetközi összevetések alapján úgy tűnik, hogy az összeesküvés-elméletek elfogadottsága nem csak Magyarországon kimagasló. Partnerünk, a Counterpoint francia lakosság körében mért adatai szerint a magyar 42%-kal szemben a francia mintán 51% azok aránya, akik hittek abban, hogy nem a kormány irányítja az országot. Sokkolóan magas, 77 százalékos volt továbbá azok aránya, akik azt gondolták: a nemzetközi pénzügyi körök alkotják a háttérhatalmat, és 44 százalék volt azoké, akik azt gondolták, hogy más országok próbáltak befolyást gyakorolni az ország felett. Az eltérő kutatási (főképp mintavételi) eljárások miatt a direkt összehasonlítással óvatosan kell bánni, az azonban jól látszik, hogy a szintén erős szélsőjobboldalt felvonultató Franciaországban az összeesküvés-elméletek elfogadottsága legalább olyan erős, mint hazánkban. Magyarországhoz hasonlóan egyébként Franciaországban is az ottani szélsőjobboldal támogatói (akik 2012-ben Marine Le Pen-re szavaztak) képezik az összeesküvés-elméletek leglelkesebb támogatóit: körükben 72 százalék azok aránya, akik szerint a kormány helyett mások irányítanak a háttérből (a Jobbik szavazói körében ez az arány 68 százalék).

Valójában nem a kormány irányítja az országot; nem tudjuk, ki mozgatja a szálakat a háttérből. (A francia^[7] és a magyar^[8] válaszok összehasonlítása.)

	MAGYAR	FRANCIA
Egyetért (teljes mértékben, vagy inkább)	42%	51%
Nem ért egyet (egyáltalán, vagy inkább)	36%	38%
Nem tudja, nem válaszol	23%	11%^[9]
Összesen	100%	100%

Az alábbi csoportok közül Ön szerint melyek azok, melyek a háttérből irányítják Magyarországot? (Az adott csoportot említők százalékos aránya a megkérdezettek körében.)

	MAGYAR	FRANCIA
A nemzetközi pénzügyi körök	37%	77%
Más országok, amelyek megpróbálnak uralkodni felettünk	23%	44%
Egyes vallási csoportok	8%	20%
a nagy médiavállalatok	5%	45%
Titkos csoportok, például a szabadkőművesek	5%	27%
Más csoportok	2%	1%
Egyik sem	22%	8%

Szlovákiai partnerünk, az Institute for Public Affairs a Mediaresearch-csel közösen végzett kutatást.

A szlovák és a magyar adatok összevetéséből az látható, hogy a szlovákok körében a magyaroknál is sokkal virulensebb az az elképzelés, hogy a kormány helyett más csoportok irányítanak a háttérből. Érdekes eredmény, hogy míg Magyarországon elsősorban az alacsonyabban iskolázottabbak hisznek az összeesküvés-elméletekben, Szlovákiában az iskolázottsággal nő az ilyen teóriákban való hit. Az is jól látható, hogy a válaszadók elsősorban a nemzetközi pénzügyi körök irányítását sejtik a háttérben (63%). Az a vélekedés, hogy a politikusok csak a befolyásos pénzügyi körök bábjai, vélhetően összefügg az egész szlovák politikai elitet, de azon belül is különösen a 2012-es előrehozott választáson leváltott jobboldalt megrengető Gorilla-ügy utóhatásaival is.

Valójában nem a kormány irányítja az országot; nem tudjuk, ki mozgatja a szálakat a háttérből.

	MAGYAR OFFLINE	MAGYAR ONLINE^[10]	SZLOVÁKIAI ONLINE^[11]
Egyetért (teljes mértékben, vagy inkább)	42%	38%	63%
Nem ért egyet (egyáltalán, vagy inkább)	36%	53%	25%
Nem tudja, nem válaszol	23%	10%	12%
Összesen	100%	100%	100%

Az alábbi csoportok közül Ön szerint melyek azok, melyek a háttérből irányítják Magyarországot? (Az adott csoportot említők százalékos aránya a megkérdezettek körében.)

	MAGYAR OFFLINE	MAGYAR ONLINE	SZLOVÁKIAI ONLINE
A nemzetközi pénzügyi körök	37%	43%	56%
Más országok, amelyek megpróbálnak uralkodni felettünk	23%	17%	32%
Egyes vallási csoportok	8%	10%	8%
A nagy médiavállalatok	5%	7%	10%
Titkos csoportok, például a szabadkőművesek	5%	9%	10%
Más csoportok	2%	9%	6%
Legalább egy opciót választott	54%	61%
Egyik sem	22%	18%	3%
Nem tudja, nem válaszol	24%	21%	22%

[1] Az országos reprezentatív adatfelvétel 2013. június 12-21. között zajlott, a kutatás során 1011 főt kérdeztek meg, akik a felnőtt lakosságot reprezentálják nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint.

[2] Az online kérdőív-kitöltéses adatfelvétel során kapott 1000 fős mintát utólagos súlyozással életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint a Tárki háromhavi összevont Omnibusz adatbázisában szereplő internetezőkéhez illesztettük, így az jól reprezentálja a felnőtt, internetező lakosságot.

[3] Itt fontos kiemelni, hogy körükben nagyon magas a bizonytalanok aránya, majd minden harmadik válaszadó (32%) nem tudott válaszolni a kérdésre.

[4] Ezt a magyarázatot támasztják alá az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos frissebb kutatások is (pl. Imfoff, R; Bruder, M. : Speaking (Un-)Truth to Power: Conspiracy Mentality as a Generalized Political Attitude. European Journal of Personality , 03/2013); illetve a szlovák adatok is, ahol ezen összeesküvés-elméletekkel szintén a pártválasztók értettek egyet nagyobb arányban, mint a bizonytalan szavazók.

[5] Erre a kérdésre azok is válaszolhattak, akik az előző állítással nem értettek egyet. A válaszadók több csoportot is választhattak.

[6] Krekó., P. (2010). Összeesküvés-elméletek a hazai szélsőjobboldal ideológiájában. Magyarország Politikai Évkönyve, 2010.

[7] Az adatfelvétel 2012. május 10-29. között zajlott, a kutatás során 2 504 főt kérdeztek meg CATI módszerrel. A minta jól reprezentálja a francia társadalmat nem, életkor, településméret és a háztartásfő foglalkoztatási státusza szerint.

[8] Az adatfelvétel 2013. június 12-21. között zajlott, a kutatás során 1011 főt kérdeztek meg, akik a felnőtt lakosságot reprezentálják nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint.

[9] A két kérdőíven a kérdésre adható válaszok nem egyeztek meg teljes mértékben, ezt az adatok összehasonlításkor figyelembe kell venni. A magyar válaszlehetőségeket a táblázat első oszlopa tartalmazza, a francia kutatásban viszont nem szerepelt „nem tudom” opció, ugyanakkor szerepelt egy „egyet is értek meg nem is” alternatíva. Utóbbi válaszokat a táblázatban a „nem tudja, nem válaszol” sorban szerepeltetjük.

[10] A rendszeresen internetező felnőtt lakosság válaszainak eloszlása drasztikusan nem tér el a teljes felnőtt lakosságétól, azonban szociodemográfiai összetételében vannak egyértelmű különbségek. Körükben több fiatalt találunk és lényegesen jobban képzettek, és némileg többen vannak, akik városokban élnek.

[11] Az adatfelvétel 2013 júliusában zajlott. A CAWI módszerrel felvett, kvóták alkalmazásával kapott 1000 fős minta jól reprezentálja a szlovák felnőtt lakosságot nem, életkor, településméret, iskolai végzettség, régió és nemzetiség szerint.